Zalaszabar község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Nagykanizsai kistérség
Lakosság: 626 fő
Terület: 16.95 km²
Népsűrűség: 36,93 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 93

Fekvése

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, Balatontól és Keszthelytől 25 km-re Hévíztől 15 km-re Zalakarostól 15, Nagykanizsától 28 km-re, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik.

Története

Zalaszabart a régi írások ZABAR néven emlegetik.

A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve.

Templomunk egy részét a Buzád Bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar), a Haholt-Buzád nemzetség-heli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuz-é.

1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködnek is birtokaik miatt.

1391-ben a lendvai Bánfiak kérésére Mária királyné vásárjogot ad Szabar helységnek.

1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfi-aknak is van itt részbirtokuk.

1432-ben a Molnári-ak is szereznek itt részbirtokot.

1448-ban a megye hatósága a kormányzó rendeletére bizonyítja a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos heti vásár és pallosjogát, melyeket azonban az akkori zavaros időkben elvesztettek.

1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még 1482-ben és 1488-ban is bírják.

A Kis – Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegyünk, melyről csodálatos panoráma nyílik Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.

Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890–es években a londoni borvilág kiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zalai folyó közelsége miatt halászat, nagykiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.

1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

1990-től teljesen kiépült a közművesítés a község belterületén. Új iskolát építettünk melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A kaposvári püspökség működteti.) Önálló Polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve Szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.

Források

Zalai oklt. I., II.
Zalavári apáts.hlt.
Csánki Dezső: Zalavármegye.

Gazdaság

szőlőtermelés
borászat
halászat

Nevezetességei

Kis-Balaton bemutató ház
Szőlőhegyi panoráma
Bivalyrezervátum Balatonmagyaródon
Cirill-Metód Emlékmű
Hegyi kápolna

Következő községek

További községek